1947 tavaszán egy fiatal beduin a Holt-tenger partja felett, az ősi Qumrán közelében a sziklák között egy kb. másfél-két méter széles, hét-nyolc méter hosszú, négy méter magas barlangban nyolc sértetlen és rengeteg törött agyagkorsót talált. A mintegy 60 cm magas, 25 cm széles edényekből textilbe csavart iratkötegeket feküdtek. A legelsőben három bőrtekercs pihent, ez a szétmállott vászonba csomagolt írás lett az első Holt-tengeri tekercs, korunk egyik legnagyobb régészeti felfedezéséből. Páratlan ókori emlékre bukkant az emberiség; az elsőként felfedezett írások közül jó néhány ma a jeruzsálemi Izrael Múzeum különálló szárnyában tekinthető meg.
Azonban a politikai helyzet közbeszólt, az idő tájt alakult meg az új zsidó állam, a határok igencsak mozgásban voltak, nehezen haladt előre a kutatás. Annyit azért sikerült kideríteni az addig előkerült tekercsekről, hogy váratlan és óriási felfedezésről van szó, hisz a leletanyag Jézus, illetve Heródes korából származik.
Napjainkig összesen tizenegy, Qumrán ősi városához közeli barlangból hoztak fel legalább 900 héber, arám, valamint görög nyelven írt kéziratot. Ezek az ősi irományok olyan fontos kérdésekre adnak válaszokat, mint a világ jövője, a kinyilatkoztatás iratai, a kinyilatkoztatás iratait magyarázó kommentárok, a közös imádságok, a közösség rendjét, bölcsességét, tudását leíró szövegek, a gonoszság kérdése, a titkos ismeretek jegyzéke, a Szentírás jelentése, vagy éppen Izrael mibenléte – akár egy vallási könyvtárban. Tartalomtól függően külön névvel illettek bizonyos tekercseket; létezik „Templomtekercs”, „Háborús tekercs”, „Habakuk könyve”, „Noé könyve”, „Genezis”. Sok bennük a közösségi életre vonatkozó útmutatás, szabályzatok, kommentárok, egyéni és csoportos himnuszok, parafrázisok. 2000 éves civilizáció csírái rejlenek ezekben a különleges dokumentumokban, bár megtalálásuk óta értelmezési viták kereszttüzében állnak.
Az ötvenes évek médiavilága botrányt szimatolt a dologban, a szalagcímek a Biblia szövegének kényszerű megváltoztatásáról szóltak, de erre érdemben csak 2001-ben érkezett válasz, amikor a Vatikán felhatalmazta katolikus teológusok és történészek egy nemzetközi csoportját, hogy kezdje meg a jeruzsálemi Biblia szövegének revízióját.
„Keresztre feszítés Krisztus előtt” és hasonló hangzatos címekkel jelentek meg a lapok akkoriban, a botrány a küszöbön állt. Ez persze olaj volt a tűzre, a zsidó és keresztény hit vezetőinek cáfolataitól volt hangos a korabeli sajtó, az egyház ki kelt magából, felháborodva figyelte, miként sértették meg Jézus egyedüliségének eszméjét.
A sajnálatos bulvárszenzáció ugyan ma is néha fel-feltör, ám a tekercskutatás mégiscsak nagyban hozzájárult az emberi tudás kiszélesítéséhez, újfajta módon kapcsolta össze a Héber Biblia és Újszövetség-kutatást. Számos új kérdés merült fel a judaizmus lényegét és a kereszténység kialakulását illetően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése