2010. november 1., hétfő

Szfinx



















Az egyiptomi gízai-fennsík nyugalmát talányos mű vigyázza: a Szfinx szoborkolosszusa több legendával is bír:

Az ókori görög földön egy szárnyas szfinx sorsdöntő kérdést tett fel a thébai hercegnek:
"Mi az ami reggel négy lábon jár, délben két lábon, este meg három lábon?" – kérdezte kajánul, biztos lévén benne, hogy a herceg nem tud felelni rá, ezért meghal. Azonban az ifjú így szólt:
"Az ember, mert gyermekként négykézláb, élete delelőjén két lábon, míg élete alkonyán bottal jár". A szfinx ekkor megölte magát, ám a gízai szfinx képében mítosszá nemesedett.

   Az állat mancsainál látható IV. Thutmózisz sztéléje, mely beszámol a fáraó tettéről. Még fiatal hercegként lepihent, majd elbóbiskolt a homokból éppen hogy kikandikáló kőoroszlánnál, aki álmában megkérte a herceget, hogy ássa őt ki a sivatagból, és akkor királlyá teszi őt. Az ifjú természetesen teljesítette a kívánságot, így később valóban ő lett Egyiptom uralkodója. 
   A szfinx egyiptomi neve Neb, azaz Úr, a négy őselem Ura; ezeknek a tudományát egyesíti magában a jelképes kőszobor. Nevét Hérodotosztól, a görög történetírótól kapta: "Az idők kezdetétől fogva itt fekszik".
A kutatások újabb fejezete Kr. e. 7000-5000 évre helyezi a 70 méter hosszú és 20 méter magas mű keletkezését.
   A szfinx-reformerek szilárd meggyőződése, hogy a kőlény alatt található a Nagy-Piramissal földalatti összeköttetésben álló „Feljegyzések Csarnoka”. Létezését semmi sem támasztja alá, hiába lyuggatták már összevissza talpazatát és a földet körülötte. Geológiai nyomok utalnak viszont egy 10 000-12 000 évvel ezelőtti nem mindennapi eseményre. A jégkorszakot lezáró vízözön az egész Földre hatással volt, a mai elsivatagosodott Egyiptom területén akkortájt ugyanolyan esős időjárás tombolt, mint manapság Európa nagy részén. Akár logikus is lehetne, hogy az akkor létező termékeny földre állították őrzőként a szobrot, hiszen egy sivatagos talajon nagyon gyorsan belepte volna őkelmét a homok. A szfinx tehát magán viseli ennek a történelmi kornak a jeleit, ami annyit tesz, hogy bizony igencsak szép kort ért már meg. Ez viszont – ha bebizonyosodna – a feje tetejére állítaná nemcsak Egyiptom, de az egész emberiség eddig hirdetett kronológiáját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése